Akinek a 2000-es évek előtt volt fogszuvasodása, annak biztosan nem ismeretlen az amalgám tömés fogalma. Ez az a szürke, fémesen csillogó anyag, amit a rendelőben kis mozsár szerű edényben kevertek ki, majd helyeztek a lyukas fogba, hogy aztán megszilárdulva megakadályozza a fog további szuvasodását.
Ez a technika több mint 100 éves múltra tekint vissza, ugyanis már az 1800-as években is használták. Sok kísérletezés után 1896-ra alakult ki a végleges, mai napig használt összetétel és keverési arány, ami dr. John Vladimar Black nevéhez fűződik. Az amalgám a következő anyagokból áll: 50% folyékony higany, 50% fémpor, aminek legalább 65%-a ezüst, legfeljebb 29%-a ón, legfeljebb 6%-a réz, legfeljebb 2%-a cink, és végül legfeljebb 3%-a higany.
Ezen összetevők közül a higany az, amely fogászati berkekben napjainkban is nagy vitákat kavar. Azt talán mindannyian tudjátok (ha másképp nem is, csak az iskolai kémia órákról), hogy a higany egy rendkívül veszélyes anyag, ami káros az emberi szervezetre. A szakemberek egy része úgy véli, hogy a tömésben található higany az évek alatt folyamatosan kioldódik, ezzel lassan mérgezve a pácienst. Az ezzel ellentétes véleményen lévők szerint viszont ez csak felesleges pánikkeltés, hiszen olyan elenyésző mennyiségű a higany benne, ami kizárt, hogy mérgezést okozzon.
A Fogászati Világszövetség és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is végzett vizsgálatokat ezügyben, és mindkét eredmény arra jutott, hogy az amalgám tömés káros hatásai nem bizonyíthatók. Az uniós szabályozások értelmében Magyarországon 2018. június elsejétől tilos amalgám tömést használni 15 évesnél fiatalabb gyerekeknél, várandós, illetve szoptató nőknél. 2030-ra pedig várhatóan végleg betiltják a használatát az egész Európai Unióban.
Amalgám tömések előnye:
– kipróbált és bevált technika, már több mint 100 éve használják
– a fogorvosok számára egyszerű a használata
– rendkívül strapabíró, nem okoz kárt benne a rágás, a hideg-meleg váltakozása
– a tömés élettartama hosszú: 20, de akár 40 évig kifogástalan állapotban maradhat
– olcsó, könnyen kikeverhető, gyorsan elkészül
Amalgám tömések hátrányai:
– Mivel a fogat nagy mértékben kell kifúrni az amalgám tömés behelyezése előtt, ezért előfordul, hogy az ép fogszövet is megsérül, ami a fog repedéséhez, töréséhez vezethet
higanytartalma (lásd előző bekezdés).
– előfordulhatnak allergiás reakciók, amelynek tünetei: égő érzés a szájban, fémes íz, gyulladás, fogínyvérzés, fekélyek a szájban, az amalgám tömés közelében fehéres, néha lepedékes elváltozás,
– Idővel elszínezheti fogat,
– szürkés, fémes színe jól látható, nevetésnél, agy beszédnél kitűnik.
A mai modern fogászatban főleg műanyag bázisú, kerámia szemcsékkel megerősített, úgynevezett KOMPOZÍCIÓS TÖMŐANYAGOT alkalmaznak. Ezeknek az anyagoknak nagy előnye, hogy csak egy speciális hullámhosszú fényt kibocsátó lámpa hatására keményednek meg. Így a fogorvosnak van ideje alakítani, formálni a tömést, hogy az a lehető legesztétikusabban, legtermészetesebben nézzen ki.
Az esztétikus fogtömés előnye:
– az első frontfogakon és rágófogakon egyaránt alkalmazható
– a fogak eredeti színe és alakja visszaállítható
– nem egyszerűen fehér színű, hanem több színből kerül kikeverésre annak érdekében, hogy az adott foghoz a lehető leginkább hasonló színnel rendelkezzen
– a rágófelszínt is úgy lehet kialakítani, hogy az megfelelően barázdált legyen, így tulajdonképpen „restauráljuk” a fogat, szinte az eredeti, ép állapotra állítjuk vissza
Az esztétikus fogtömés hátránya:
– kevésbé tartós, mint az amalgám, így 10 évente javasolt kicseréltetni
– nagyobb szuvasodás tömésére nem alkalmas
– drágább, mint az amalgám
Egy szó, mint száz, az amalgám fénykora lejárt. Ma már esztétikus kompozit tömőanyagot használunk székesfehérvári fogászati rendelőnkben is, a fogak eredeti állapotának maximális visszaállítása érdekében.
